Boldvai Balázs, Dobokay Máté, Eiter Tamás fiatal alkotók kiállítása.
A fotográfia hatarait feszegető kiállítás három fiatal alkotó munkáin keresztül foglalkozik a médium rétegeivel. Mindhárom sorozatban az alkotók megfosztják a képet, anyagot egy-egy alkotóelemétől. Az analóg fotó kémiai és fizikai lépéseken keresztül alakul ki. Ez esetben az alkotók biológiai és fizikai behatásokkal alakítják a kész papírképet, a nyers anyagot és a laborálás során hátramaradt matériákat.
Eiter Tamás erre a célra beexponált fekete-fehér fotópapírokat erodáltatja muslincákkal, majd különböző vegyszeres eljárásokkal teszi láthatóvá a felületen történt változásokat. Lebontja a papírképek eredeti állapotát és „kráterekkel” teljesen megváltoztatja azok struktúráját” az ezüst hiánya alakítja a kép új szerkezetét. Ez a hiány jelenik meg az üres felületeken. Ennek ellenpontja a képen belül: túltelített fekete ezüst felületek légypiszok formájában. Hogy a beavatkozások még inkább fókuszba kerüljenek, Eiter belenagyít egyes képeibe és printeken közelebb hozza azokat a nézőhöz.
Ugyan így a fotográfiai papírképek negatívjaként foghatóak fel Dobokay Máté munkái amelyek a használt fixír folyadékból kinyert ezüstöt hordozzák. Elektrolízissel és szimpla cinkkel való reagáltatással nyeri ki a korábban fotópapírokból kioldódott ezüstöt. A fényérzékeny anyag legapróbb szerkezeti egységeit emeli ki a már kidobásra ítélt, elhasznált vegyszerből. Ezek már eltávolítva értelmezhetőek a fotográfiától, de fontos hogy klasszikus fotográfiai képalkotásban gyökereznek, a nélkül nem jöhetnének létre. Egyfajta átiratként, médiumváltásként ezen lemezekből rézkarc papírra nyomatok is készülnek.
Boldvai Balázs szintén egy kivonó eljárással nyúl de már direkten a negatív filmekhez. A bemutatott művek ezekről a filmekről lemosott színes fényelnyelő, fényudvar-mentesítő réteg redukcióit mutatják be. Nyersen, kémcsőben, mintha még folyna a kísérlet, ami reagál a kiállítás tematikájára, experimentális mivoltára is. Egy folyadék, ami rámutat az előhívás folyamatára de mégis melléktermékként önálló mű a kiállításon. A fekete-fehér filmek elszíneződött előfürdő folyadéka, amely más kontextusban nehezen értelmezhető.
Ezzel paralel láthatóak különböző fedettséggel, monokrómra előhívott nagy formátumú negatívok, amelyek az 'eredeti' hordozót emelik műtárgy státuszba
A kiállításnak célja, hogy gyökereit tisztelve, elmozdul a fotográfiai képalkotás hagyományos módjaitól, tágítja a médium értelmezhetőségének kereteit és a nyersanyagok reduktív mikrokozmoszába nyújt betekintést.
